A fenyőfaállítás és -díszítés szokása igazából a 20. század elején terjedt el, akár egy kis fenyőág is megtette eleinte. Akkor még nem voltak olyan kiapadhatatlan források a karácsonyi kavalkádban, mint manapság, így a fák ágain leginkább sztaniolpapírba csomagolt szaloncukrokat láthatunk lógni (ez még az én gyerekkoromban is szokás volt, mindig rejtély tárgyát képezte, melyik csomagolás rejt még édességet, és melyiket hajtogatta vissza a bátyám - üresen), ekkor indultak még csak hódító útjukra az üveggömbök, mára pedig megszámlálhatatlan lehetőség áll rendelkezésünkre.

Nézzétek meg, hogyan és mivel ékesítették a karácsonyfákat a 20. századi Magyarországon!

1908 - szép sudár fa, főként gömbökkel és girlandokkal

1909 - egy kisebb fa rengeteg szaloncukorral

1921 - családi körben

1930 - gömbök, girlandok, és a rémes árvalányhaj is a fán csüng (micsoda pazar ajándék az a babaház)

1931 - ezen a karácsonyfán kis figurák is lógnak (amiből szerintem mindenkinek akad egy doboznyi otthon)

1932 - temérdek szaloncukor és ÁRVALÁNYHAJ

1934 - szinte csak szaloncukor látható

1938 - csendélet csillagszóróval, gyertyával és harangdísszel

1939 - ennek a fának már melege lehet, ha így lekonyulnak az ágai, bár nem kevés édesség is húzza

1942 - erre a karácsonyfára nem csak mérete miatt néznek fel a lurkók

1949 - csábító az a rengeteg nyalánkság...

1958 - a Krisztina körúton válogatnak a vevők; ezek nem olyan dús és tömör örökzöldek, mint a ma kaphatók

1959 - családi ünnep, hát örüljünk együtt a feldíszített fának is

1962 - ez alá a szaloncukorral teleaggatott, hatalmas fa alá jó sok ajándék fért

képek forrása: Fortepan