A B1 blog képes rovata



7 sokkoló képpár a sarkvidékről - ezt okoztuk a klímaváltozással 100 év alatt

2017. március 18. - PilarT

ma.jpg

Az 1900-as évek elején a sarkvidéki gleccserek a természet felfedezetlen csodái közé tartoztak. Mára azonban ezek az egykor rejtélyes helyszínek a éghajlatváltozás hatásának szomorú tanújává váltak. 

A Greenpeace-nek dolgozó svéd fotóriporter, Christian Åslund összegyűjtött néhány százéves fotót az Északi-sarki gleccserekről, és saját 2002-ben ugyanazokon a helyeken lőtt képei mellé állította. A különbség megdöbbentő. Az egykor jégtakaróval borított tájak ma csupaszon meredeznek.

climate-change-pictures-arctic-greenpeace-christian-slund-1-58c7c7ff29008_880.jpg

Åslund arra használja fotósorozatát, hogy a National Geographic #MyClimateAction nevű kampányát népszerűsítse. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozásra, és tiltakozzon a norvég olajtársaságok ellen, amelyek az olvadó sarkvidék közelében fúrnak.

climate-change-pictures-arctic-greenpeace-christian-slund-2-58c7c801ca381_880.jpg

climate-change-pictures-arctic-greenpeace-christian-slund-3-58c7c8044bf30_880.jpg

climate-change-pictures-arctic-greenpeace-christian-slund-4-58c7c80756207_880.jpg

climate-change-pictures-arctic-greenpeace-christian-slund-5-58c7c80b6e9e6_880.jpg

climate-change-pictures-arctic-greenpeace-christian-slund-6-58c7c81030869_880.jpg

climate-change-pictures-arctic-greenpeace-christian-slund-7-58c7c812efbd0_880.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://b1foto.blog.hu/api/trackback/id/tr3212339357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ComLo 2017.03.20. 03:57:16

A globális felmelegedés tényleg egy borzasztó fontos dolog, fontos lenne komolyan venni, letörni végre az ipari lobbi erejét és tenni ellene valamit.
Mindazonáltal. Szerintem a sötét zöldek (élükön a GP-el), retentő sokat tesznek akcióikkal a cél ELLEN.
Ez a fotosorozat egy teljesen ártalmatlan, de jó példa. Ha picit jobban megnézzük a képeket, azért fura dolog jön ki: a jég több száz km út után, kb 100-200 m-rel korábban olvad bele a tengerbe. azon a 100 méteren ez drasztikusan hat, az egész szempontjából ez elhanyagolható. A dolgot simán okozhatja, hogy 1-2 hónappal késöbb, vagy egy szokatlanul enyhe télen készült.
NEM akarom relativizálni a problémát! Igenis a gleccserek eltünése komoly gond. De ezekből a képekből, (nekem) pont ez nem jön átt.
Az a (emlékeim szerint szintén GP-es) netes hoax rémlik, amikor két földgömböt NASA ürfotót mutattak, az egyiket 1970-ből, a másikat 2010-ből, asszem Észak Amerikáról. Az elsőn minden zöld volt, a második, barnás-sárga, élettelen. Majd ha az ember megtette a minimumot hogy utána keres, kiderült hogy az első kép 1970 juniusában készült, a második 2010 januárjában ...

TeaSet 2017.03.20. 07:02:35

@ComLo: Azért egy kis márciusi meleg nem okozza hirtelen 100 méter gleccser eltűnését szerintem + nem látható a képekből, hogy a vastagság milyen mértékben csökkent. Mert biztosan csökkent.

Tranquillius 2017.03.20. 09:07:37

@ComLo: Nem a gleccserek eltűnése itt a probléma, az csak a leglátványosabb példája ennek az egésznek. A baj ott van, hogy az emberiség miatt az élővilág nem képes követni az éghajlati övek áthelyeződését. A jégkorszak idején a fajok egyszerűen elvándoroltak a hideg elől, majd a jég elolvadása után északra vándoroltak ismét. Most a betondzsungelek és a mezőgazdaság miatt ez esélytelen; ha pedig megváltozik az élőhelyük klímája egyszerűen kipusztulnak ezek a fajok. Marad a patkány, a csótány, az ember meg a galamb.
pangea.blog.hu/2016/05/15/a_globalis_eghajlatvaltozas_spiralja
Amúgy így nézne ki a világ jégtakaró nélkül:
pangea.blog.hu/2014/01/02/mi_tortenne_ha_a_fold_osszes_jegtakaroja_elolvadna

tompus 2017.03.20. 09:34:30

Ha a vikingeknek lett volna fényképezőgépük, akkor ők meg egy zöld szigetet fotóztak volna. Hangulatkeltés.

2017.03.20. 10:05:04

A déli sarki jégtakaró meg növekszik.

ISIS CIA projekt 2017.03.20. 10:15:26

@tompus:

Jaja. A viking történetírók meg vezetőik (akkori média + politikusok) nem hazudtak.
Csak azért, hogy behülyítsék a telepesket hamis ígéretekkel.
Ilyen csak a XXI. században történhet. Addig abszolút igazmondó volt mindenki és az ember is egy makulátlan tény volt. Nem a mai ostoba, haszonleső, hazug...
Ja nem- mindig ilyenek voltunk

Mad Mind 2017.03.20. 10:27:40

@ISIS CIA projekt:
Azért egy szigetet zöldnek nevezni, miközben fagyott, eléggé viccesnek hatott volna. Főleg, hogy senki nem akart oda betelepíteni senkit.

Szalay Miklós 2017.03.20. 10:30:05

Apropó, akit érdekel egy tömör de alapos összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről, az ezt nézze meg:

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid078

(A legfelső sor a kép tetején, "Globális problémák". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ.)

chrisred 2017.03.20. 10:55:03

@Mad Mind: Vörös Erikről nem hallottál?

Indriq 2017.03.20. 11:11:21

99%-ban egyetértek a globális felmelegedés ellen harcolókkal. És igen, komoly probléma. De sajnos a mai világban minden hírt lehet ferdíteni/manipulálni.
Biztos, hogy drámai a jégtakaró csökkenese, de ez a fotósorozat akár hatásvadász is lehet. Nem tudjuk, hogy az év azonos időszakában készültek-e a fotók. De szigorúan csak az én szkepticizmusom a mai hírekkel szemben.

Halál kamionja mindenkit elgázol 2017.03.20. 11:24:35

Az hogy változik a klíma, 10 millió éve nem újdonság.

Az, hogy ezt mi okozzuk, szerzői kamu, senki soha sehol sem bizonyította.

Fj0d0r 2017.03.20. 11:49:06

A jelen állapotában az emberiségért kurvára nem kár a Föld meg pár 10-100 ezer vagy 1-2 millió év alatt kihever minket(már ha tényleg mi okozzuk ezt és nem ciklikusan ismétlődő természetes folyamatok állnak a háttérbe).
Egy átlag péntek, szombat este végigmenve a városban vagy főműsoridőben a tv-t kapcsolgatva jobban sokkol mint ezek a fényképek.

furious ewok 2017.03.20. 11:51:36

Bírom, hogy egy ütős fotósorozat kapcsán a leggyakoribb reakció az, hogy "áá úgyis kamu", közben meg itthon is majd megdöglünk nyáron, meg tűrjük a már szinte mindennapos extrém időjárást. Persze lehet hogy kamu a fotó, lehet nyáron készült, de a probléma nagyon is valós. Azok a milliók, akik az el nino, döglődő tenger meg a többi szar miatt éheznek és szomjaznak, azok is biztos kamuból szenvednek meg ölik egymást. Mondjuk azt nehéz is két fotóval érzékeltetni.

2017.03.20. 11:53:52

@ISIS CIA projekt: nem azért írtam, hogy nyerjek, de ha ez számodra hitvita, akkor nézz utána jobban. Linkelgetni én is tudok, olyan oldalakról is, amelyek alapvetően felmelegedés hívők (NASA megfelel?), de a kötelező aggodalmak megfogalmazása mellett kénytelenek elismerni a tényeket: insideclimatenews.org/news/31052016/why-antarctica-sea-ice-level-growing-while-arctic-glaciers-melts-climate-change-global-warming
www.nasa.gov/feature/goddard/nasa-study-mass-gains-of-antarctic-ice-sheet-greater-than-losses

Mérnork 2017.03.20. 12:11:15

Ilyen képeket lehetett volna cirka 10000 éve it Mo. akkori helyén fényképezni és rinyálni, hogy jaj a globális felmelegedés miatt megváltozik a természetes környezet, meg kihalnak az állatok.
Ha valaki kicsit utána olvas akkor kiderül, hogy az utóbbi kb. egymillió évben kb. 30-40 ezer éves jégkorszakok és a közöttük nagyjából ugyanennyi ideig tartó meleg időszakok váltogatták egymást. A meleg időszakokban az átlaghőmérséklet sokszor jóval meghaladta a mostanit, Európában szubtrópusi klíma is uralkodott, elefántokkal, vizilovakkal, aztán szépen megint jött egy újabb jégkorszak.
Az utolsó jégkorszak kb. 10000 éve ért véget, még bőven a melegidőszak felmelegedő részében vagyunk.

Mad Mind 2017.03.20. 12:21:18

@chrisred:
Dehogynem. Tim Robbins nagyon jó volt. :D
De azt se felejtsük, hogy nem csak kamu volt a dolog ("A telepesek vadászattal és állattenyésztéssel tartották fenn magukat, nemsokára azonban szokatlanul hideg telek köszöntöttek rájuk.").

Barbaarb 2017.03.20. 13:27:03

Idióta hangulatkeltés. Az északi sarki jégtérfogat egy éven belül jellemzően 5-25 ezer km3 között változik, vagyis évente megötszöröződik, majd eltűnik. Vagyis egy év alatt is lehetne ilyen szenzációhajhász képeket készíteni. Arról nem beszélve, hogy évről évre is elég drasztikusan változik a jégmennyiség.

Barbaarb 2017.03.20. 13:34:20

@furious ewok:

Mivel döglünk meg nyáron jobban, mint korábban? Magyarországon az elmúlt 100 évben kb. 1°C-kal emelkedett az éves középhőmérséklet, aminek nagy része egyébként épp a hidegebb időszakok enyhesége teszi ki. Ne mondd már nekem, hogy te ezeket a tizedfokokat érzékeled!
A világ más vidékein meg sajnos mindig is volt éhezés, szomjazás, régebben is okozta ezt a klímaváltozás, csak ma ezt már felfújják, sőt egyáltalán eljut hozzánk a hír.

@Kultúrnéni:

A déli jégtakaró jelenleg rekordalacsony, 2-3 éve viszont rendkívül magas volt és nőtt. Most épp az északi jégtakaró szürkül bele lassan az átlagba. Viszont a klímakutatók és/vagy a média mindig azt emlegeti fel, amely felmelegedésre utal.
Javaslom neked is és mindenkinek az alábbi, konkrét adatokból dolgozó blogot:
klimahiszteria.blogspot.hu/

DR. Smit Pal 2017.03.20. 13:54:41

@ComLo: Marhasagot beszelsz, mert evmilliok ota valtozatlanul meglevo jegtombok olvadtak el, az elmult 50 evben.

furious ewok 2017.03.20. 14:06:14

@Barbaarb: Jól írod, hogy a középhőmérséklet nem látványosan emelkedett, de nem is ettől döglik meg nyáron az ember, hanem a rendkívüli időjárástól, pl a hetekig tartó hőhullámoktól, a bazinagy viharoktól, mikor egy nap alatt a havi átlag lehullik. Lehet mondani hogy régen is volt ilyen, de érdemes nézni a statisztikákat: az emlúlt 5 évben évszázados rekordok dőltek meg sorra itthon is, és akkor az indiai, kaliforniai vízhiányról, vagy pl. a szomáliai helyzetről, amiről az index is írt pár hete, nem is beszéltünk. Ezek is mind az éghajlatváltozáshoz kapcsolódnak, és ezek sem egynyári problémák, hanem évek óta tartó szélsőséges időjárás eredmenyei. Ezekhez képest tényleg szerencsések vagyunk, de ne mondjuk már azt, hogy felette állunk ezeknek a dolgoknak, mert ez nem igaz.

BéLóg 2017.03.20. 14:08:45

A sötétzöldség ott kezdődik, hogy mindenkinek bemesélik, hogy ezt a Zember okozta. Miközben aki azt próbálja KUTATNI vagy vizsgálni, lehet-e ez a naptevékenységtől, vagy szimplán vége egy jégkorszaknak, azt KINYÍRJÁK.
Ugyanis a mai taktika ez:
Te mocsok bűnös, te okoztad ezt!
Ezért neked CO2 adót kell fizetned!
Ezzel pedig MEGTETTED amit megtehettél.

BéLóg 2017.03.20. 14:16:19

@DR. Smit Pal:
Látod, ezért mondják, mekkora kárt tud okozni a hülyeség a szorgalommal párosítva.
ugye MINDEN gleccser mozog, ezért is hívják jégfolyónak. Általában ezek 1-2-3-5-10-mittudoménhány MÉTER/másodperc sebességgel mennek, semmiképp sem milli, vagy mikro nagyságrendben.
Mekkora a leghosszabb gleccser? 100-200-500 kilométer?
Szóval most úgy saccperkábé számolva, legyen az hogy egy gleccser VÉGE kábé 10-20-50-100-1000 év, legyen EZER év alatt ér el a tengerhez, az olvadáshatárhoz, anyámkínja.
te meg azt írod, ÉVMILLIÓK.
Hát, ne csodálkozz hogy az emberiség értelmesebb fele szarik az egészre.
Itt pattognak a TUDÓSOK, akik a MEGRENDELŐIK csöcsén lógnak és ha nem teszik be a szövegükbe hetvenkétszer hogy céókettő, éhenhalnak, akik MEGMONDJÁK hogy majd tíz év, húsz év meg száz év, de b+ azt hogy HOLNAP milyen idő lesz, azt akkora tűréshatárral mondják, hogy csak röhögni lehet. Ráadásul nem is egyszer még ezen a tűréshatáron is átesnek és esőt mondanak de a nap süt vagy fagyot és meleg lesz, satöbbi.

VAN klímaváltozás, de hogy ebből qvasok ember qvanagy üzletet csinál és qvára hazudik neked is, az is biztos.

Csupán KETTŐEZER évvel ezelőtt itt a szomszédban, Rómában az emberek néha MEZTELENÜL is mászkáltak, havat sosem láttak. Ma mi van Rómában? Befagy a seggük télen.
2000 évvel ezzelőtt kijafax eregetett CO2-t a levegőbe, mondd hogy akkor SOKKAL melegebb volt az egész földön?

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2017.03.20. 15:06:03

A fekete-fehér a téli, a színes a nyári kép? ;-)

akira1 2017.03.20. 15:49:13

@BéLóg:
Ezt írod te: "Látod, ezért mondják, mekkora kárt tud okozni a hülyeség a szorgalommal párosítva.
ugye MINDEN gleccser mozog, ezért is hívják jégfolyónak. Általában ezek 1-2-3-5-10-mittudoménhány MÉTER/másodperc sebességgel mennek, semmiképp sem milli, vagy mikro nagyságrendben."

Ezt meg én:

Na látod, ezért mondják, mekkora kárt tud okozni a hülyeség, ha szorgalommal párosul... :)

A gleccserek nem mittudoménhányméter/másodperccel folynak le a helyről, hanem ÉVENTE haladnak néhány métert. Ha másodpercenként néhány métert haladnának, akkor - 1 méterrel számolva - percenként ugye 60 métert, óránként 3600 métert, egy nap alatt 86400 métert, azaz 86,4 km-t haladnának. 3 év alatt körbecsusszanna a földön... :)

Téged aztán jól átvertek... :-D

akira1 2017.03.20. 15:57:50

Egyébkénet pedig a képek jól bemutatják a felmelegedést, csak a cikkíró nem jó következtetést vont le a képpárok láttán. Képeken nem az a lényeg, hogy a hegyes-völgyes táj mennyire havas, hanem kizárólag az, hogy ahol korábban több tíz méter vastag jégtakaró (tengerbe kúszó gleccser, azaz jéghegy) volt, ott ma csak a tenger látszik, jéghyegy nem. A tengeren úszó több tíz méter magas jéghegy pedig nem olvad olvad el egy nyár alatt.
Azaz a képeken nem az évszakok változásának természetes következményeit kell megfigyelnünk, hiszen egy száz méter vastag gleccser (jéghegy) ezerévnyi, kilométernyi vastag hóesés nyomán alakul ki.

BéLóg 2017.03.20. 16:01:56

@akira1: Ha ha ha!
Na nézd csak, mit találtam:
A gleccser.
Jégár: magas hegységekben és a sarkvidékeken a hóhatáron felüli csapadékból keletkező, sajátos szerkezetű, képlékeny, olvadáspontjának csökkenésével alakját folytonosságának megszakítása nélkül változtatni tudó jégtömeg. A lejtőkön a nehézségi erő hatására lassú mozgásban van. A hóhatár feletti része az ún. firngyűjtő, a hóhatár alatti a gleccser nyelv. A lehulló hó, a megismétlődó olvadás és újrafagyás következtében színe előbb tejfehér, majd a szakaszos felhalmozódás és a jég mozgása következtében növekvő nyomás hatására kékeszöld. A gleccser mozgása a felszínhez alkalmazkodó, a folyóhoz hasonlóan kanyargó, ún. plasztikus csúszás. Sebessége az Alpokban napi néhány dm, Grönlandon 2-20 m. A jellegzetes U alakú teknővölgyet váj. A jég felszínére hullott és a jégbe jutott közettörmelékből keletkeznek a morénák. A Föld leghosszabb gleccsere a több mint 70 km hosszú Fedcsenko-gleccser a Pamírban; az Alpok leghosszabb gleccsere az Aletsch-gleccser.

Szóval, az megvan hogy Grönlandon napi néhány méter?
IGEN, elnézést a másodpercért, ez félreérthető, bocsánat, elvétettem még akkor is, ha mondjuk a 2 méter/nap az pontosan 2,314814814814815E-4 méter/másodperc.

Ergó:
A másodperc részemről félreérthető, téves volt.
Ellenben a gleccserek Grönlandon NAPI 2-20 métert tesznek meg, az alpokban is DECIMÉTERES
A leghosszabb gleccser 70 kilométer. Gondolom miután hibásan írtam a másodpercet, akkor ez SZERINTED valóban évmilliók alatt jut el az olvadás határig.

Látod, nem olyan nehéz elismerni a hibát, te hogy vagy ezzel?

ISIS CIA projekt 2017.03.20. 16:39:07

www.youtube.com/watch?v=2bRrg96UtMc

Idén nyárra már nem marad egy "szkeptikus" sem...
Nincs az a Matrix és hazudozás, terelés, ami ezt eltüntetné.

A nagyon okos szkeptikusoknak javaslom:
PALEOKLÍMA nem, nem az trendi étrend...

1850 óta leírt a CO2 hatása, mint üvegház- hatású gáz.
Logikus, ha exponenciálisan bocsátjuk ki- a hőmérséklet- növekedés és a változások is exponenciálisok lesznek. Ott pedig annyi a civilizációnak- no meg a komplex többsejtű életnek.

akira1 2017.03.20. 16:48:47

@BéLóg:
Ha rávilágítasz a hibábra, akkor szívesen elismerem. Én általában az alpokba és gleccserre járok síelni, ahol évente-kétévente át is telepítik a gleccserbe épített sífelvonó oszlopokat, és más, nem mozgó tereptárgyakhoz képest (pl. egy-egy szikla) látszik is, hogy ÉVENTE néhány métert mozog a gleccser. Naponta nem mozog se néhány decimétert, se egy métert. Grönlandon nem jártam, de szerintem ott sem mozoghat sokkal gyorsabban egy gleccser, mint az Alpokban.

Más megközelítés:

A gleccser úgy alakul ki, hogy a hegytetőn, ahol sohasem olvad el a hó, minden évben esik 10-20 m hó. Ahogy ez egyre magasabb, az alsó részén egyre magasabb a nyomás, így a hóréteg összenyomódik. Mint amikor a hógolyót gyúrod, csak - ahogy telnek az évek és esik a hó - egyre nagyobb nyomással. Az 50-100 méter magas gleccser közel 100%-a jég, csak a legtetején van még egy pár méter hó.
Tehát az 50-100 m vastag jég az kb. ugyanilyen magas vízoszlop-nak felel meg, azaz 50-100 m-nyi csapadéknak kell hullania ilyen vastag gleccserehez. Ez minimum 10-20 évnyi csapadékmennyiségnek felel meg 5000 mm.-nyi éves csapadékmennyiségnél. 2-3000 mm-es éves csapékmennyiségnél 20-40 év egy 50-100 m vastag gleccser.

Most persze mondhatnád, hogy akkor akár 10-20-50 év alatt is kialakulhat egy gleccser, csak ezzel megint óriásit tévednél, hiszen a gleccser nem csupán hízik a csapadéktól fölül, hanem folyamatosan is fogy, hiszen alul olyan nagy a nyomás, hogy a gleccser alja folyamatosan olvad. Nem azért, mert meleg van. hanem a nyomás miatt. A gelccser maga mindig fagypont alatt van, még a fölső pár méter is, ahol nincs olyan nagy nyomás, ezt is lehet érezni pl. egy nyári gleccsersíelésnél, ahol hiába van 15 fok és szikrázó napsütés a pályán, a hó mégis tökéletes minőségű lehet, hiszen a gleccser igen erősen hűti a havat, amin síelnek. Csak a legfölső pár mm vagy cm olvad meg délre.

Szóval, hogy a végére érjek, a gleccser jege évi 2-5 méterrel vasatgszik felülről (hóesés) és kb ugyanennyivel csökken alulról a nyomás miatt olvadástól. Ha nem változik a klíma, akkor a gleccser vastagsága sem nagyon változik. Ha a klíma éveken át hidegebb a megszokottól (pl. jégkorszak), akkor a gleccser magassága (és szélesége, hossza stb) nő, ha évtizedeken át melegszik az idő, akkor pedig csökken.

Most ez utóbbit tapasztaljuk, pár évtized alatt a gleccserek jelentős része olyan rövid lett, hogy az Antarktiszon/Grönlandon már nem is ér el a tengerig, a mérsékelt övekben találhatóak pedig lassan el is tűnnek. Még a legmagasabban lévő gleccserek is egyre gyorsuló ütemben olvadnak és rövidülnek, a himalájai gleccserek, a leghíresebb pl. a Gangotri gleccser az elmúlt 30 évben 1 km-t rövidült, miközben 30 km hosszú és csúszik is lefelé évente néhány métert, 30 év alatt több száz métert is.

A gleccserek általános olvadás 1930 óta figyelhető meg, de a 80-as évektől félelmetesen felgyorsult. Ezt már személyesen is érzékelem, hiszen kb. 30 évvel ezelőtt síeltem először gleccseren, és azóta is, szinte minden évben. A gleccsrek és jéghegyek állapotánál semmi sem mutatja meg jobban a globális felmelegedést, azt persze nem tudom megmondani, hogy ebből milyen arányban veszi ki részét az emberi tevékenység és milyen arányban természetes jelenség. De egy biztos, hogy ha ilyen sebességgel változik, az óriási hatással lesz az egész emberiségre.
És nem azért, mert nem mehetnek gleccsersíelni :)

Barbaarb 2017.03.21. 06:44:15

@DR. Smit Pal:

Marhaság. Tavaly ősszel nagy hírverése volt, hogy körbehajóztak az északi jég körül, modern technikával, nagy nehézségek árán, az ÉK-i átjárónál a jégtörést is kihasználva. Eközben már a 17. században hazahajózott egy portugál a Távol-Keletről, északról kerülve Eurázsiát.

@furious ewok:

2015 nyara valóban nagyon kemény volt, de ennyi, a többinél semmi rendkívüli nincs, mindig is voltak ilyenek. A rekordok megdőlése nem jelent semmit, 100 év egy pillanat a történelemben, és hát hideg rekordok is dőltek meg, de egyébként az abszolút rekordok (szélsőségi is) még mindig régiek (koponyeg.hu/hireso/536-lexikon-idojarasi-rekordok-a-vilagban).
Nem tudom arról értesültél, hogy Kaliforniában már pont nem a szárazság a téma...

@ISIS CIA projekt:

Persze, hasonló jóslat volt már jó pár, aztán szépen elsikkadt, hogy köszönő viszonyban sem volt a valósággal. A felmelegedést egyébként is a hidegebb évszakokban és napszakokban érezhetjük jobban, nem véletlen, hogy a földi melegrekordok is régiek.

BéLóg 2017.03.21. 17:57:52

@akira1: Na ez már sokkal jobb volt és tetszett is.

BéLóg 2017.03.21. 18:08:17

@ISIS CIA projekt: A metán húszszor erősebb üvegházhatású gá mint a CO2 és a vízpára is vagy tízszer.
Metánt többmilliárd tehén ereget a levegőbe, sokkal erősebb hatással mint mondjuk az autók, de még sosem hallottam arról hogy megadóztatnák a bífszteket.

A CO2 egy rohadt nagy biznisz, semmi más. Köze nincs a felmelegedésnek a CO2-höz, amint azt láthattuk mindössze kétezer évvel ezelőtt, amikor a Föld átlaghőmérséklete sokkal magasabb volt mint most.

Csak itt a brit szigeteken tele van az ország közepe olyan tájakkal, ahol a középkorban (!) degeszre keresték magukat az emberek SZŐLŐMŰVELÉSSEL (vincellér dűlő, hordós rét, szőlőhegy, meg ilyen nevek a tájegységben), most meg télen hó borítja a tájat és nyáron alig süt ki a nap.

Mini jégkorszakból megyünk kifelé, mégis mit kéne éreznünk, lehűlést?

A felső sztratoszférában van egy CO2 réteg, X centi vagy nano/mikro fenetudja milyen vastag. Ez ÁLLÍTÓLAG ugye visszaveri a Földre a hőt, ergó egy részét elnyeli. HA elnyeli, abban a kis rétegben MELEGEBBNEK kellene lennie.
Ehhez képest alatta mínusz ötven, fölötte mínusz ötven, ő meg mínusz ötvenegy fokos.

Olyan emberek tesznek húsz-ötven-száz-háromszáz évekre JÓSLATOKAT (jóslatokat és nem számításokat), akik azt nem tudják eltalálni, HOLNAP milyen idő lesz.
Ja, mindenféle modellek, amiből esetleg a fele lényeges nincs is, vagy éppen kihagyták, vagy éppen kihamisították...
A kutatók wikileeks email levelezése tele volt ilyen lebukásokkal.

MA az a tudós, aki nem azt mondja, hogy a globális felmelegedés aa CO2-től van, ELPUSZTUL!

Barbaarb 2017.03.22. 07:18:57

@BéLóg:

Amellett, hogy alapvetően egyetértek a mondanivalóddal, a CO2 elmélet tudtommal nem erről szól. Szerintem szó sincs CO2 rétegről, hanem az kb. egyenletesen eloszlik a légkörben, és a földről visszasugárzott hő egy részét visszaveri, más részét viszont nem elnyeli, hanem engedi kisugárzódni az űrbe.